Banános cupcake

Imádom, az olyan egyszerű, megbízható recepteket, amik kis módosítással, kis ezzel meg azzal még az eredetinél is finomabbá, izgalmasabbá tehetők. A Nigella-féle cupcake recept nekem épp ilyen. Imádom! Ez a süti mázzal és cukorkával készül, de én ebben nem vagyok ügyes és profi. Így inkább ízesíteni szoktam, valamivel, gyorsan... ami van otthon.
A banán-csoki kombináció nálam már több alkalommal bizonyított. Szerintem nagyon tuti együtt. És minden hozzá, amire szükségem volt: eredetileg és azon felül. Összekevertem a cupcake-hez valókat, majd kakaóval, fahéjjal ízesítettem. Másfél átlagos méretű banánt aprítottam a tésztába, aztán mikor már a mókás, színes papírban ült a tészta, mindegyik kosárkába tettem egy banán karikákat.


Banános cupcake

125 g liszt
125 g cukor
125 g olvasztott margarin
2 db tojás
2-3 ek. tej
csipet só
1 cs. vanília
1 tk. sütőpor
1 mk. szódabikarbóna

2 ek. kakópor
kevés fahéj
2 banán

Kapucnis cupcake

Édesszáj hétvégére mindig beköltözik hozzám. Hét közben tartja magát, nem jelentkezik, de hétvégére rendszerint megjelenik. Ilyenkor nincs mit tenni, sütni kell.
Így lett a kávés vagy kapucíner cupcake, a jól bevált Nigella-féle receptből. Kávét (jó erős legyen) főztem hozzá a tej helyett, pici fahéjjal és mogyorókrémmel fűszereztem, és vegyesen, egy táblának megfelelő mennyiségű fehér és ét csokoládé darabjait tettem bele.
Még fejleszthető, de első körben sikeres volt, de valami még hiányzik: egy finom krém a tetejéről... Semmiképp sem egy tömény csokoládé- vagy vajas krém, sokkal inkább egy kissé savanykás, joghurtos, könnyű krém... elméletben működik. :)

a cup of cake

Kedves Barátaim! Szomorú idők vannak. Semmi főzés, sütés, kísérletezés, próbálkozás, ínyenckedés. Bár Bogár, ahogy azt a skype-on keresztül láthattam, még mindig ugyanúgy eszik, de a főtt ételek számára leküzdhetetelen távolság miatt, csak egyedüli fogyasztója vagyok az általam elkészített ételeknek. Igyekszem ugyan valamicskét a kollégákba, rokonokba pumpálni, de így sem mindig sikerül elfogyasztani ezeket. Így lehet, hogy újra felelőtlen voltam, tehát ha valaki zöldbabos-kukoricás rakottast enne, itt jelentkezhet. Egy dolgoban határozotttan fejlődtem: abból főzök, ami itthon van, nem pedig azt, amit az épp aktuális NLK-ban/TVP-ban olvastam, így gazdaságosabb ... lenne, ha nem dobnám ki a felét. Feloldhatatlan ellentétek. Sebaj, ma csokoládés-ribizlis cupcake-et fogyaszthatnak a kedves kollégák, amit még Nigellatól láttam egyszer, illetve, ha addig kibírja/kibírom, szerdán saját fejlesztéső krumplis pogácsát a tesvérem.
A cupcace-et valahogy úgy készítem: liszt, cukor, margarin egyenlő mennyiségben (125g), tojás (2db), tej (2-3 ek.), sütőpor, szódabikarbóna, só. És aztán azt teszek még hozzá, rá, mellé, bele, amihez kedvem van, vagy éppen van a konyhaszekrényben.
A krumplist pedig (a neten olvasható receptek alapján, nem túl bonyolítva) úgy, hogy egységnyi lisztet, fél egységnyi krumplit és ugyanennyi margarint tojás, só, sütőpor hozzáadása után összegyúrtam. Majd Csabi teszteli, aztán beszámolok. Ma folytatom a rakottas evést, és közben Bogárra gondolok.