Hideg

Végre lehült egy kicsit a levegő, így ismét teljes jogú tagként térhetek vissza a konyhába. Ám mivel jövő péntekre, amikor előreláthatólag ismét nagyon meleg lesz, sütemény szükségeltetik, maradok egy sütést nem igénylő édességnél.
Múlt héten, a Balatonról hazaesve már volt egy fordulóm ezzel a süteménnyel, hogy másnap barátaink asztalára tehessem. Nem találtam meg a receptet, ami alapján korábban, először készítettem, de feltaláltam magam. Az interneten számos receptje olvasható, amiből kiválasztottam egy szimpatikusat, amit kedvere alakítottam. Egy zacskó omlós kekszben elmorzsoltam 1/2 kocka margarint, majd kakaóporral, vaníliás cukorral, barack lekvárral (rumaroma helyett, de egymás mellett is elférnek) ízesítettem. A masszába mazsolát, ostyát, fagyott, bogyós gyümölcsöt tettem, de bármivel feltölthető (dió, puffasztott rizs, zselécukor, müzli, gabona pehely...). Kókuszba forgatva, fóliába téve fagyasztóba tettem, hogy bírja a másnapi utazást, és hideg legyen.
Megyek is...

Annyira meleg van, írni sem tudok

... pedig sok mesélnivalóm van: megérkeztünk a Balatonról. Huhh, ma megerőltettem magamat, és főztem egy kis meggyszószt, hogy holnap jól behűtve elfogyasszuk Bogárral. Talán majd utána. Vizet...

A bika megeszi a sasokat reggelire

A hamburger jól sikerült, de a németek nem nyertek. Nagy bánat, de bízom benne, hogy az uruguayiakkal elbánnak majd; a spanyol bika pedig elfancsalodik a narancsoktól. Remélem, nem a multikulti vacsorám hozta rájuk a rontást!!!
Félre a tréfát. A félkész ételek mindig azt mondják: egy-két perc, öt perc és kész. Egy álomban biztosan. Az utasítás szerint a FAGYOTT hús mindkét oldalát két-három percig kell sütni, és ez aztán kész. De ha előtte kiolvasztjuk, gyorsabban elkészül. Nekem kiolvasztva tartott 10-15 percig. Hol itt az igazság?
Elkészítettem a holnapi lasagnet, ami velünk utazik a Balatonra. Azt még nem tudom pontosan, milyen az íze, de eddig ez néz ki a legjobban. Nem klappolt vele minden: a répa kicsit összeaszott a hűtőben és talán lehetett volna nagyobb is; elfelejtettem, hogy nincs itthon babér, így az nincs benne, hanem rozmaring. De istenien néz ki. A tetejét nem csak sajttal, friss oregánóval is megszórtam.
A sütik, a korábban említett sós rúd és omlós keksz is becsomagolva várja a holnapi utat. Barátaink, akik meghívtak minket Gyenesdiásra, már ma este megérkeznek hozzánk, hogy holnap korán elindulhassunk a tóhoz. Vacsorára melegszendvicset és teát készítek majd. A szendvics alapja Bogár kedvenc korpás szendvicskenyere lesz, benne sonka és sajt, szintén friss oregánóval megszórva, fokhagymával bedörzsölve. Aki ezek után éhen marad, ehet gyümölcsös muffint.

A spanyol-német amerikaiul!?

Már múlt héten, a hamburger fasirtok megvásárlásakor tervbe vettünk egy amerikai estét. Ma, Németország válogatottjának egyik fontos mérkőzése alkalmából meg is valósítjuk ezt. Katiék jönnek meccset nézni, így lesz amerikai hamburger, amerikai muffin és amerikai sör, bár... sántít, de valahogy így.
Épp azon gondolkodtam: a németeknek szurkolunk, és nem káposztás húst vagy virslit/kolbászt sütök? Aztán megygőztem magam: ennél jobbat ki sem találhattunk volna ma estére. A hamburger, ahogy a neve is mondja Hamburgból származik; a város kikötőiben készítették (a fasírt az oroszok felől érkzhetett), ahonnan New York kikötőibe is eljutott. A sört germán és kelta törzsek terjesztették szerteszéjjel Európában. A németek élen jártak a sörkészítés standardizálásában is (már a 13. században). A muffin... hát, azt a németek is biztosan nagyon szeretik.
Egyébként a hús és a zsömle Németországból és egy német áruházláncból érkezett; az amerikai sört Olaszországban gyártották, és egy dél-afrikai-magyar sörgyártó forgalmazza Magyarországon, a muffint én készítettem magyar gyümölcsök felhasználásával. Tehát a multikultúra és a globalizáció jegyében fog telni az este, de azért remélem, a németek nyernek.
(Képek később.)

Ba-ba-ba-ba-balaton

Pénteken indulunk a Balatonhoz, Gyenesdiásra. Már nagyon várjuk. Beszereztük a rovartávoltartó szereket, felszereltük az úti patikát, pótoltuk a hiányzó kellékeket, és tegnap elkészítettem a süteményeket is: sós rudat és omlós keksz csigát. Bogárral már teszteltük, ez utóbbit (előbbi már régi ismerősünk). Nekünk nagyon ízlett, remélem, a barátainknak is tetszeni fog.
Ez a csiga karácsonyi receptajánlat (von Dr. Oetker) volt, mivel mézeskalács fűszerkeverékkel van ízesítve (egyszerűen működik a világ). Omlós tészta bourbon vaníliás cukorral fűszerezve, aminek egyik felét tovább ízesítjük prémium csokoládés pudingporral és rummal vagy rumaromával. Aztán a két részt egyenként kinyújtva egymásra helyezzük, felsodorjuk, majd felkarikázzuk. Így készülnek a csigák. Fontos, hogy hézagmentes legyen a feltekerés, jó szorosra kell sodorni, és akkor nem lesz lukacsos. (Nem vagyok ilyen okos, utólag jöttem rá; tehetséges vagyok. ;) ) Isteni illata van a csokitól és a rumtól. Szerintem nyár közepén is remek lesz: nekem mindig jöhet a szegfűszeg, fahéj, rum és a többi. Plusz a kirándulásokra is magunkkal tudjuk vinni: rundisch, praktisch, gut! Anyukám egy másik receptet ajánlott, de az törékenyebb lett volna, mindenesetre az is megér egy misét ... kókuszosan.... hmmm. Ki szereti az ilyesmit? Én igen.

(Egyébként: miért fotóznak más süteményt, mint amit a recept leír? A sütemény gyönyörű lett, magam is meglepődtem, de tisztán látszik, hogy az újságban szereplő sütemény a leírt eljárással nem készülhetett. Én azt fotóztam, amit a recept írt :) -sütés előtt és után-.)

Vajon Oetker kis dr. vagy nagy Dr.? Hm...

kánikulában nem főzünk

Becs' szóra, én akartam. Persze csupa olyan étel jutott eszembe, ami sok hővel jár: rántott tök, sült krumpli, pizza, borsóleves. Végül Bogár meggyőzött (hozzá teszem, nem volt nehéz dolga): főzni most nem lehet. Így szombaton Marcellora bíztuk magunkat, és nem csalódtunk. Spagetti carbonara és lasagne al forno volt az ebéd. (Először azt gondoltam, csak kedves bók volt Bogár részéről, hogy az én lasagném, is van ilyen jó, de most, hogy átgondoltam, talán álszerénység nélkül mondhatom: valóban. Nem olyan, másmilyen, de van olyan jó.) Az étel hibátlan volt. Vasárnap csatlakoztunk a Városháza parkban sörözgetőkhöz, valamivel dél után, mégpedig azzal a szándékkal is, hogy ott ebédeljünk. Rögtön egy étterem-sátorba botlottunk, ahol mindketten cseh gulyást ettünk knédlivel, hozzá Ferdinánd sört fogyasztottunk, majd később, kis sörjegyeinkkel más söröket is megkóstoltunk: Zatec, Starobrno, Krusovice. Bogárnak a Brno, nekem a Kruso volt a kedvenc. De az ebéd is nagyon jó volt (nem annyira, mint a prágai Pivovarský důmban, de jó volt, tényleg). Kicsit menzaszerű volt, de élvezhető, jó menza. Imádom ezt az ételt. Boldog voltam, hogy ehetem, és nem csalódtam.
Ezen az élményen felbuzdulva hétvégén talán már malacos-knédlis-káposztás finomsággal csapjuk el az éhségünket... hacsak nem lesz kánikula.

darázsfészek

Ezt a receptet már rég szerettem volna feltenni ide, mert szerintem nagyon finom, és készíteni is élvezetes. Aki szereti az aranygaluskát, ezt is élvezni fogja. Ehhez is illik a sodó, de vanília fagylalttal is finom. Hmmmm...
Forrás (feltehetőleg): Sütemény-receptek. - [Budapest] : [Dr. Oetker], [1939]. - p. 13-14.