Elkészítettem Jamie almás pitéjét. (Jamie Oliver: Jamie vacsorái. - Budapest : Park Könyvkiadó, 2005. - p. 16.) A pite, amit edig készítettem, árnyéka sem volt ennek. És tulajdonképpen még fokozható lett volna, de nem használtam ki minden lehetőségét, úgy mint barnacukor, bátrabb gyömbér és jobb minőségű alma. Főpróbának fogom fel, és legközelebb jobb lesz. A külcsín azonban jól sikerült. A tésztát a tetejére csillag formájú darabokban szaggattam rá, ahogy azt nem rég egy könyben láttam (Papp Emese : Nők Lapja Konyha 100 legjobb süteménye. - Budapest : Sanoma, 2010. - p. 28.).
Forrón, fagyival ettük.
2011. január 16., vasárnap
2011. január 11., kedd
Na most mit?
Végre szabadság! Úgy értem, persze, a munka mellett, így végre ... talán egy kis spagetti, vagy egy új recept Jamie-től, egy különleges sütemény hétvégére... Ma ettem mogyoróvajas süteményt, ami ötletnek nem rossz. Továbbfejleszthető, elméleti sütemény.
2011. január 5., szerda
Áuffuffuffááá
A karácsonyi sokatevés idén, részemről elmaradt. Megtámadott valami kór, ami olyan jól időzített, hogy december 24-étől 26-áig kűzdöttem vele. Csak I. panettonéja tartotta bennem a lelket és az erőt, amit hol magában, hol kis margarinnal, de mindig citromos-mézes tea kortyolgatása közben fogyasztottam. Persze annyi más finomság is volt, amit kiemelhetnék: halászlé, sonkarolád, krémes sütemény, szarvas, libamáj, krumplifánk....
De csak karácsonykor maradt el a túlevés és kipukkadás. Szilveszterkor belehúztam. Bogárral azóta többször újra ettük a karácsonyi és újévi menüt, így bepótolhattam mindent. Érzem is, áuffuffuffááá.
Ma például halászlét ettünk (anyu-szajk 1:0) és túrógombócot. A tésztából elég volt, de gondoltam valami kellene a leves után, így lett a gombóc, ami az egyik nagy kedvencem, mert nem tésztás édesség, és nem is olyan édes, sőt nem is feltétlenül édesség, és mindenek előtt: túrós, ráadásul pikk-pakk és dzsumm megvan. Csak 50 dkg túrót, 8 ek. búzadarát és 2 tojást kell összekeverni. Sokan mondják, hogy egy este álljon, én csak fél órát hagytam pihenni, és már ki is főztem sós vízben. Pirított zsemlemorzsába forgattam, tejfölt és vaníliás porcukrot adtam hozzá. Bogárnak ízlett. :) :* Levezetésnek kiváló, nem szabad rögtön leállni. ;) És ezzel kezdek is visszatérni az élők közé a főzést nélkülözni kénytelen életből. Hurráááá!
De csak karácsonykor maradt el a túlevés és kipukkadás. Szilveszterkor belehúztam. Bogárral azóta többször újra ettük a karácsonyi és újévi menüt, így bepótolhattam mindent. Érzem is, áuffuffuffááá.
Ma például halászlét ettünk (anyu-szajk 1:0) és túrógombócot. A tésztából elég volt, de gondoltam valami kellene a leves után, így lett a gombóc, ami az egyik nagy kedvencem, mert nem tésztás édesség, és nem is olyan édes, sőt nem is feltétlenül édesség, és mindenek előtt: túrós, ráadásul pikk-pakk és dzsumm megvan. Csak 50 dkg túrót, 8 ek. búzadarát és 2 tojást kell összekeverni. Sokan mondják, hogy egy este álljon, én csak fél órát hagytam pihenni, és már ki is főztem sós vízben. Pirított zsemlemorzsába forgattam, tejfölt és vaníliás porcukrot adtam hozzá. Bogárnak ízlett. :) :* Levezetésnek kiváló, nem szabad rögtön leállni. ;) És ezzel kezdek is visszatérni az élők közé a főzést nélkülözni kénytelen életből. Hurráááá!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
