2017. december 31., vasárnap

Côte du Rhône, rántott hús / Côte du Rhône, schnitzel

Amikor ebédhez készülődve Bogár egy üveg Côte du Rhône mellett tette le a voksát, még nem gondoltam, hogy a rögtönzött tartár mártás szerű öntet miatt lesz kiváló választás ez a a bor. Nem, ezt a harmóniát senki nem látta előre.
A legújabban felfedezett mini rántott húsok sültek, amihez szív salátát, koktél paradicsomot, uborkát vágtam össze. De mi legyen a salátán?! Friss szenvedélyem, a bor és étel társítás némiképp össze zavart bennünket - ne legyen savas a dresszing, ha könnyebb, gyümölcsösebb a bor. Így nem lett dresszing csak olíva olaj, viszont mégis egy savasabb vöröset választottunk. Aztán kikavartam a mártást, mert a majonézt nagyon kedvelem, főleg az ilyen húsokhoz.
Saláta és bor nem gyakorolt különösebb hatást egymásra, ami nem feltétlenül baj, mert üthették is volna egymást. Viszont a mártás meglepően jó partnernek bizonyult; a dijoni majonéz joghurttal kikeverve, kevés borssal és petrezselyemmel, falatka rántott hússal rendkívül jól állt ennek az egyszerű bornak. Ennek oka pedig a dresszing enyhe savassága volt, amivel egyáltalán nem számoltam vagy nem számítottam a készítéskor.
Olvasom, hogy egyszerű, s valóban az, s hogy van ettől jobb is, nem tagadom... Egyszerű, de maga az ételünk sem volt túlzottan szofisztikált. Savasságát, könnyű textúráját feltételezem a benne lévő grenache szőlőnek köszönheti, aminél se több se kevesebb nem szükségeltetett Bogár tökéletes, fenséges rántott húsaihoz.

When Bogar picked a bottle of Côte du Rhône for dinner, it didn't crossed my mind that this choice would be superb, because of the sauce. No, no one saw this harmony coming...
Mini schnitzels were frying in a pot, while I was preparing salad from gem lettuce, cocktail tomatoes and cucumber and trying to figure out the dressing. I had learned, thanks to my new food and wine pairing obsession, that a wine with modest acid could clash with an acidic dressing. I shared this view with Bogar, which information seemed to confuse us, because at the end I didn't make any dressing and he opted for a red with decent acidity. And then I made some sauce, simply because I like mayonnaise very much, especially with fried meat.
Salad and meat didn't really bother each other, which was fine, because they could have clashed easily. But the last minute sauce proved to be a great partner; bits of schnitzel dipped in dijon mayonnaise mixed with yogurt - seasoned with pepper and parsley - went really well with this simple red because of the unforeseen and unexpected acidity in this tartar kind of mixture. I have red, that this wine is simple, and it really is, as well as there are many better ones, yes probably... Simple, just as our dish itself. It has acidity and a light body, probably thanks to the Grenache grape, and that was what we needed for Bogar's perfect and divine schnitzels.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése