2010. január 18., hétfő

Énekeljük azt, hogy: rántotthúsrántotthús...

A legutóbbi hétvége igen gazdag volt gasztronómiai szempontból. Bogár a végek felé igyekszik (minden héten egy államvizsga), én pedig próbálom minél kellemesebbé, zökkenőmentesebbé tenni ezt a (mindkettőnk számára) nehéz időszakot. Abban segítek, amiben tudok: ételkészítés és egyéb gyomorfurfangok.
Ennek jegyében készült pénteken az imádott rántott hús, hozzá a gyerekek (és a lilák) kedvence a rizibizi. Szombaton a nemrég remekül debütáló karfiolkrémleves és brassói várta az éhes gyomrokat. Vasárnap rántott hal friss salátával. Majd közös megyegyezéssel az uzsonnának való vargabéles erdei gyümölcsös öntettel, amit B. Tamás (37) receptje alapján készítettem.
Nekem a leves nagy favoritom volt, és természetesen a vargabéles. Előbbi abból a hirtelen felindulásból született, hogy a karalábét, amit Bogár nyersen, magában rágogatni, ropogtatni nem szeret, fel kellene használni. A "lében úszkáló zöldségek" típusú leveseket annyira nem szeretem, pontosabban azokat nem tudom jól elkészíteni, ezért gondoltam, főzök egy krémlevest. Kis krumplival kicsit pároltam a karalábét, felöntöttem vízzel, főztem, tejföllel összeturmuxoltam és fűszereztem. Bogár imádta, és nekem ez elég. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése